Sokáig agyaltam, hogy mi is lehetne a következő bejegyzés. Ezúttal azt kell mondjam,, hogy sajnos eldöntöttem. Ezt az írásomat neked, érted,rólad drága barátom… Volt nekem egy barátom, Tibu, immár több, mint 3 éve, hogy itt hagyott minket, ezáltal óriás űrt hagyva maga mögött. Isten bizony, minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a legjobb ember volt, akit valaha is ismertem.A legnagyobb magyar és a kollégák szerint a legjobb főnök. Három év és a mi hangunk még mindig elcsuklik, ha rólad van szó. Soha nem felejtem azt a napot, mikor Gergő hívott, hogy nem vagy többé. Az életem ezer darabokra hullott.
A napokban azonban, halottak napja környékén olvastam egy szösszenetet, nem tudom pontosan felidézni, de a lényege az volt, hogy halott szeretteinkre ne mindig szomorúan gondoljunk. Gondoljunk a vicces dolgokra, amikkel mosolyt csalt az arcunkra. Nos több mint 3 év kellett ahhoz, hogy mosolyogva gondoljak vissza rád, persze a könnyek összeszöktek a szememben, de ezek most valahogy másmilyen könnyek.
Eszembe jutott egy MSN(!) státuszod: “Még jó, hogy nem szeretem a spenótot, ha szeretném meg kellene ennem, pedig utálom” 
😀
Vagy amikor megkérdezted tőlem, hogy: “És? Mi leszel, ha végzel? Érettségizett varrónő?” 😀
Mire szépen válaszoltam neked: “Nem leszek varrónő, de mi az ott? Csak nem tán szarkaláb?” 😀
Vagy amikor képesek voltunk összeveszni az MSN miatt 😀 (jesszusom MSN de régi 
🙂 )
Bementél dolgozni és egyből közölted Gergővel:
T:- Összevesztem Tesóddal!
G:- Nah, hát azt nem nehéz, min?
T:- Én filmezni akartam ő meg folyton pittyegtette az MSN-t 😀
(Majd ha odafent találkozunk azért ezt ne felejtsem el tőled megkérdezni, hogy mi a fészkes fenének nem tetted elfoglaltba magad? ) 😀
Idén először mosollyal az arcomon emlékezem Rád! Rád, aki mindig kiálltál a barátaidért, ha kellett éjszaka ugrottál, hogy segíthess nekik/nekünk. Rád, akinek soha semmi nem volt lehetetlen. Rád, aki beosztottai szerint a legjobb főnök voltál. (Ebben is biztos vagyok)
Rád, aki a legnagyobb magyar voltál. Rád, aki azon a végezetes júniusi napon végleg elmotoroztál közülünk.
Soha nem feledünk!
Nyugodj békében Alezredes!
Üdv: Paris
Kommentek